Psalms 51

Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela. ^a1Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége; ^b 2Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána. ^c 3Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal: ^d 4Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot. ^e 5Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. ^f 6

Az igazi hálaáldozat

7Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. ^g 8A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten. ^h 9Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. ⁱ 10Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét: ^j 11Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet! ^k 12És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela. ^l 13Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened. ^m 14Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak. 15De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból; ⁿ 16Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. ^o 17Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam. 18Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene. ^p 19Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?